Almérős rendelet – Gyakori kérdések

Készítette: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – almérős rendelet címen szerepel a senit.hu oldalán.

2020. január 24-én hatályba lépett az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérőkalkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet(a továbbiakban: Rendelet). A szakmai visszajelzések alapján elkészült a Rendelet felülvizsgálata. A módosított szabályok 2020. július1-én lépnek hatályba. Jelen segédlet az 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet alkalmazásával kapcsolatos gyakran felmerülő kérdéseket gyűjti össze.

Tartalomjegyzék

I. A rendelet hatálya, hatályba lépése 

1. Az almérő felszerelési kötelezettségét európai uniós joganyag írja elő? 

2. Kiknek kötelező almérőket felszerelni? 

3. Milyen határidőket kell betartani az almérők telepítése során? 

4. Milyen következménye van annak, ha határidőre nem szerelik fel az almérőket az arra kötelezettek? 

II. Az almérő, a telepítés folyamata 

5. Milyen energiahordozók fogyasztását kell almérőkkel mérni? 

6. Megfeleltethető az elszámolási mérő almérőnek, ha teljesíti a Rendeletben előírt feltételeket? 

7. Kötelező az almérők felszerelését megelőzően terv készítése? 

8. Kell hitelesítéssel rendelkeznie az almérőként alkalmazott fogyasztásmérőnek? 

9. Az almérő által mért adatok tárolásának idejére vonatkozóan – napi, heti, havi – tartalmaz-e a Rendelet előírást? 

10. Az almérő által mért adatok tárolása kiváltható-e az almérőből kiolvasott adatok tárolásával? 

11. A Rendelet szerint az almérőnek legalább negyedóránkénti mérésre alkalmasnak kell lennie. Ez mit jelent: negyedóránként egy pillanatnyi fogyasztásérték mérését vagy negyedóránként az eltelt negyedóra fogyasztásérték mérését? 

12. Motorok, valamint egyedi fűtő és hűtő készülékek esetén a mérőkör 1 fázisúlag kialakítható-e? 

13. Olyan berendezések esetén, melyek rögzítik saját villamos energia felhasználásukat teljesíthető-e az almérőre vonatkozó telepítési kötelezettség a berendezésből származó mérési adatok elérhetővé tételével? 

III. A telepítési pontok meghatározása 

14. A Rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott betáplálási pont hogyan határozható meg? 

15. A MEKH rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigényt hogyan kell meghatározni? 

16. Minden olyan szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet köteles almérőt telepíteni, ahol a beépített legnagyobb egyidejű teljesítmény igény meghaladja a 200 kW-ot (illetve 2022. január 1-jét követően a 100 KW-ot), vagy csak akkor kell almérőt telepíteni, ha van 100 kW (illetve 2022. január 1-jét követően 50 KW) feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezése, vagy van 140 kW (illetve 2022. január 1-jét követően a 70 KW) feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezése? 

17. A Rendelet 3. § (1) bekezdésében és a 4. §-ban meghatározott beépített teljesítmény értékek megítélésekor a normál üzemi teljesítményt kell figyelembe venni? 

18. A Rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény azt jeleni, hogy 200kW-ot meghaladó normál üzemi teljesítmény esetén szükséges az almérő beépítése? 

19. Szükséges almérőt telepíteni arra a betáplálási pontra, amelyen keresztül 200 kW (2022. január 1. napját követően 100kW) feletti beépített teljesítményű energiatermelő (napelemes) rendszer csatlakozik a villamosenergia elosztó hálózathoz? 

20. Köteles az irodaház tulajdonosának üzemeltetésében álló 150 kW-os folyadékhűtő villamosenergia-felhasználását almérővel mérni az ingatlan jelentős – egyébként szakreferens alkalmazására kötelezett – bérlője? Ha igen, hol van az a határ ahonnan jelentős bérlőnek minősül? 

21. Amennyiben a vizsgált berendezés villamos energia tárolására alkalmas eszközzel üzemel (pl. elektromos targonca, elektromos gépjármű), a töltés során felhasznált villamos energia mérésére kell almérőt telepíteni, vagy magának az eszköznek az energia felhasználását kell mérni? 

22. Milyen kivételek esetében nem kötelező az almérő telepítése? 

23. A Rendelet 3. § (3) bekezdésében szereplő 3 év átlagára számított 2000 üzemóra/év (2022. január 1. napját követően 1000 üzemóra/év) értéket mi alapján kell meghatározni? Beleszámít a bekapcsolt állapot az üzemidőbe (például a gép bekapcsolt állapotban van, de nem üzemel, vagy meleg tartalék), vagy csak a tényleges üzemmenetet kell figyelembe venni? 

IV. TAO kedvezmény igénybevétele

24. A Rendelet 4. §-át mely energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra, illetve felújításokra kell alkalmazni? Amelyek megindítása, vagy üzembe helyezése a Rendelet hatálybalépése után történt, vagy amelyekkel kapcsolatban az adókedvezmény igénybevétele a Rendelet hatálybalépése után történt?

25. Meglévő világítási rendszer korszerűsítéséhez kapcsolódó energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén szükséges-e almérő felszerelése abban az esetben, ha a megtakarítás mértéke a beépített teljesítmény és a napi átlagos üzemidő alapján határozható meg?

26. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén kötelező almérőt felszerelni akkor, ha a beruházással vagy felújítással elért megtakarítás jelentős része nem villamos energiában valósult meg, de a berendezésnek van járulékos villamosenergia fogyasztása?

V. Az adatok felhasználása

27. A Rendelet 3. § (1) bekezdése szerint felszerelt almérő által mért villamos energia felhasználási adatokat át kell adni az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodó szervezet részére, illetve van egyéb, külső szervek felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség?

28. Milyen kötelezettségekq terhelik az energetikai szakreferenseket, illetve az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezetek a jogszabály által kialakított alméréssel kapcsolatban? Kell az almérő beépítéséről bejelentést tenni vagy igazolni azt? Mit kell tenni az almérők által mért adatokkal?

I. A rendelet hatálya, hatályba lépése

1. Az almérő felszerelési kötelezettségét európai uniós joganyag írja elő?

A rendelkezés bevezetésére az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglalt tagállami kötelezettség teljesítése érdekében került sor, azonban az Irányelv nem írja elő konkrétan az almérő felszerelésére vonatkozó jogszabályi előírások megalkotását a tagállamok számára. Az almérők telepítési kötelezettségének hazai bevezetése a nagyobb energiafelhasználású gazdálkodó szervezetek energiamegtakarítást célzó intézkedéseinek és energiahatékony működésének elősegítése érdekében történt.

2. Kiknek kötelező almérőket felszerelni?

Almérőket a szakreferens alkalmazására köteles gazdálkodó szervezeteknek kell felszerelni, amennyiben rendelkeznek olyan berendezésekkel vagy berendezéscsoportokkal, amelyek teljesítménye meghaladja a Rendeletben előírt szinteket, vagy amelyek társasági adó kedvezményt vesznek igénybe energiahatékonysági beruházáshoz vagy felújításhoz.

3. Milyen határidőket kell betartani az almérők telepítése során?

Az almérős rendelet a jogszabályoknak való megfelelés megkönnyítése, és a beruházások tervezhetősége érdekében lépcsőzetes bevezetést tartalmaz. Az almérőket a Rendeletben meghatározott telepítési pontokra 2021. január 1-ig, illetve 2022. január 1-ig kell felszerelni.

2021. január 1-ig2022. január 1-ig
önálló villamos berendezések (névleges teljesítmény> 100 kW> 50 kW
hőtermelő és klímaberendezések (névleges elektromos teljesítmény)> 140 kW> 70 kW
egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (egyidejű teljesítmény)> 100 kW

4.Milyen következménye van annak, ha határidőre nem szerelik fel az almérőket az arra kötelezettek?

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/C. § (4) bekezdése szerint a Hivatal kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja azt az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet, amely –az almérő felszerelését is előíró –21/B. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság ismételten kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege hárommillió forint lehet.

II. Az almérő, a telepítés folyamata

5. Milyen energiahordozók fogyasztását kell almérőkkel mérni?

Az almérős rendelet jelenleg csak a villamosenergia-fogyasztáshoz kapcsolódóan ír elő almérő telepítési kötelezettséget.

6. Megfeleltethető az elszámolási mérő almérőnek, ha teljesíti az almérős Rendeletben előírt feltételeket?

Az almérős rendelet 2. § (1) bekezdése alapján jelenleg az elszámolási mérő nem minősül almérőnek, függetlenül attól, hogy az megfelel a Rendeletben foglalt műszaki paramétereknek.

7. Kötelező az almérők felszerelését megelőzően terv készítése?

Az almérős rendelet nem tartalmaz előírást az almérés kialakításához kapcsolódó előkészítő feladatokra vonatkozóan. Az előkészítés minden esetben az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodó szervezet, illetve a mérési pontok tervezésében, az almérők telepítésében részt vevő szakemberek feladata.

8. Kell hitelesítéssel rendelkeznie az almérőként alkalmazott fogyasztásmérőnek?

A Az almérős rendelet nem tartalmaz előírást az almérőként alkalmazott fogyasztásmérők kötelező hitelesítésére vonatkozóan, csak az alkalmazott almérő mérési pontossága került előírásra.

9. Az almérő által mért adatok tárolásának idejére vonatkozóan – napi, heti, havi – tartalmaz-e a Rendelet előírást?

Az almérős rendelet nem tartalmaz előírást az almérők által mért adatok mennyiségére és tárolási idejére vonatkozóan. A telepítési pontok sokszínűsége miatt nem adható minden esetkört hiánytalanul felölelő, pontos és részletes specifikáció, ennek kidolgozása a helyszín ismeretében az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodószervezet, illetve a mérési pontok tervezésében, a mérők telepítésében részt vevő szakemberek feladata.

10. Az almérő által mért adatok tárolása kiváltható-e az almérőből kiolvasott adatok tárolásával?

Az almérős rendelet előírásai alapján vagy az almérőnek kell alkalmasnak lennie az adattárolásra, vagy a mért adatokat továbbítania kell egy adatgyűjtő rendszerbe.

11. A Rendelet szerint az almérőnek legalább negyedóránkénti mérésre alkalmasnak kell lennie. Ez mit jelent: negyedóránként egy pillanatnyi fogyasztásérték mérését vagy negyedóránként az eltelt negyedóra fogyasztásérték mérését?

Az almérős rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az almérő az elszámolási mérő által mért villamosenergia-fogyasztás megosztására, vagy egyes villamosenergia-fogyasztó készülékek villamosenergia-fogyasztásának elkülönült mérésére szolgál. A pillanatnyi fogyasztás – vagyis a pillanatnyi felvett teljesítmény – mérése nem alkalmas a Rendeletben megfogalmazott cél teljesítésére, annak kizárólag a két adatrögzítési időpont között eltelt idő során elfogyasztott energia mennyiségének megmérése tesz eleget.

12. Motorok, valamint egyedi fűtő és hűtő készülékek esetén a mérőkör 1 fázisúlag kialakítható-e?

A telepítési pontok sokszínűsége miatt nem adható általánosan használható, pontos és részletes specifikáció, ennek kidolgozása a helyszín ismeretében az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodó szervezet, illetve a mérési pontok tervezésében, az almérők telepítésében részt vevő szakemberek feladata.

13. Olyan berendezések esetén, melyek rögzítik saját villamos energia felhasználásukat teljesíthető-e az almérőre vonatkozó telepítési kötelezettség a berendezésből származó mérési adatok elérhetővé tételével?

Az almérős rendelet 2. § (1) bekezdése nem tartalmaz megkötést arra vonatkozóan, hogy az almérőnek a mért berendezésektől elkülönült, vagy azzal – akár gyári kialakításából fakadóan –egybeépített berendezésnek kell-e lennie.

III. A telepítési pontok meghatározása az almérős rendeletben

14. A Rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott betáplálási pont hogyan határozható meg?

Az almérős rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott betáplálási pont azt a külön áramköri védelemmel biztosított pontot jelenti, amelyet követően az ellátandó fogyasztó berendezés(ek) beépített legnagyobb egyidejű villamos teljesítményigénye meghaladja a MEKH rendeletben meghatározott értékeket.

15. A MEKH rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigényt hogyan kell meghatározni?

A beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény a betáplálási pontot követően beépített fogyasztói berendezések számbavételével határozható meg. A betáplálási pontot követően beépített fogyasztói berendezések általában nem állandó terheléssel időszakosan üzemelnek, ezért üzemidejük alatt a felvett teljesítmény változhat. A beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény az azonos időben bekapcsolt fogyasztói berendezések legnagyobb együttes felvett teljesítményét jelenti.

16. Minden olyan szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet köteles almérőt telepíteni, ahol a beépített legnagyobb egyidejű teljesítmény igény meghaladja a 100 kW-ot,vagy csak akkor kell almérőt telepíteni,ha van 100 kW (illetve 2022. január 1-jét követően 50 KW) feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezése, vagy van 140 kW (illetve 2022. január 1-jét követően a 70 KW) feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezése?

Az almérős rendelet szerint az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezetek 2022. január 1-ig kötelesek almérő felszerelésére az alábbi telepítési pontokra:

a) elsősorban az 50 kW névleges teljesítményt meghaladó önálló villamos berendezések, és 70 kW névleges elektromos teljesítményt meghaladó hőtermelő és klímaberendezések betáplálási pontjaira (2021. január 1-ig 100 kW illetve 140 kW teljesítményt meghaladó gépek betáplálási pontjaira);

b) másodsorban a 100 kW legnagyobb egyidejű teljesítményt meghaladó, egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (különösen: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület) betáplálási pontjaira (2021. január 1-ig 200 kW legnagyobb egyidejű teljesítmény felett), mely érték számításánál az a) pont szerinti – már almérővel mért – berendezések figyelmen kívül hagyhatók (2021. január 1-ignem kötelező berendezéscsoportok mérésére almérőt felszerelni);

c) kivételt képeznek a számítással meghatározható fogyasztású berendezések, valamint az átlagosan 1000 üzemóra/év (2021. január 1-ig 2000 üzemóra/év) üzemidőt el nem érő berendezések.

17. A Rendelet 3. § (1) bekezdésében és a 4. §-ban meghatározott beépített teljesítmény értékek megítélésekor a normál üzemi teljesítményt kell figyelembe venni?

Az almérős rendelet meghatározott beépített teljesítmény értékek megítélése során az érintett berendezések névleges teljesítményének vizsgálata szükséges.

18. A Rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény azt jeleni, hogy 200kW-ot meghaladó normál üzemi teljesítmény esetén szükséges az almérő beépítése?

Az almérős rendelet 3.§ (2) bekezdésének alkalmazása során a berendezések legnagyobb egyidejű teljesítményének vizsgálata szükséges. Amennyiben az egyidejű teljesítmény valamely okból – így például dokumentáció hiányában – nem állapítható meg, a betáplálási pont túláram védelme által biztosított teljesítmény vizsgálata alapján dönthető el az almérő telepítési kötelezettség.

19. Szükséges almérőt telepíteni arra a betáplálási pontra, amelyen keresztül 200 kW (2022. január 1. napját követően 100kW) feletti beépített teljesítményű energiatermelő (napelemes) rendszer csatlakozik a villamosenergia elosztó hálózathoz?

Az almérős rendelet 2. § és 3. §-a szerint almérővel csak villamosenergia-felhasználást szükséges mérni, a termelést nem.

20. Köteles az irodaház tulajdonosának üzemeltetésében álló 150 kW-os folyadékhűtő villamosenergia-felhasználását almérővel mérni az ingatlan jelentős – egyébként szakreferens alkalmazására kötelezett – bérlője? Ha igen, hol van az a határ ahonnan jelentős bérlőnek minősül?

A kérdés megválaszolásához az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A. § (1a) bekezdése adhat iránymutatást, mely szerint „(…) a mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának számít”. A kérdésben leírt helyzetben meg kell vizsgálni, hogy a folyadékhűtő üzemeléséhez szükséges villamos energiát ki vételezi, és azt – mérés alapján – továbbadja-e. Amennyiben a bérbeadó a hűtést átalánydíjas szolgáltatásként nyújtja a bérlő részére (akár a bérleti díj fejében), úgy a folyadékhűtő villamosenergia felhasználásának mérésére a bérbeadónak kell almérőt telepíteni, amennyiben rá a Rendelet személyi hatálya kiterjed. Ezzel szemben, ha a folyadékhűtő villamos energia felhasználása a bérlő felé mérés alapján elszámolt villamos energia részét képezi, a bérlőnek kell az almérő felszereléséről gondoskodnia, feltéve, hogy rá a Rendelet személyi hatálya kiterjed.

21. Amennyiben a vizsgált berendezés villamos energia tárolására alkalmas eszközzel üzemel (pl. elektromos targonca, elektromos gépjármű), a töltés során felhasznált villamos energia mérésére kell almérőt telepíteni, vagy magának az eszköznek az energia felhasználását kell mérni?

Amennyiben a villamos energia tárolására alkalmas eszközzel üzemelő eszköz villamos energia fogyasztásának mérése az eszközön műszakilag nem, vagy csak aránytalanul nagy költségekkel oldható meg, az almérés kialakítása elfogadható a töltő betáplálási pontján is. Ezen helyzetek megítélése – a Rendelet általánosan megfogalmazott rendelkezései figyelme vétele mellett – minden esetben egyedi mérlegelést igényel.

22. Milyen kivételek esetében nem kötelező az almérő telepítése?

Kivételt képeznek azok a berendezések, amelyek villamosenergia-felhasználása a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján meghatározható. A villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján azonban biztosan nem határozható meg például azon berendezések vagy berendezéscsoportok esetében, amelyek szabályozás vagy vezérlés alapján az üzemidejük egy részében:

a) a beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten is üzemszerűen tudnak működni, vagy

b) működésüket képesek leállítani, amit üzemóra-számláló nem rögzít.

A fentiek alapján az almérő telepítési kötelezettség alól kivételt képezhetnek például az alábbi berendezések, rendszerek:

  • Kültéri világítás (időkapcsolóval vagy alkonykapcsolóval ellátott)
  • Szivattyú (frekvenciaváltó nélküli, fix üzemidő)
  • Kompresszor (állandó fordulatú, fix üzemidő vagy üzemidő-számláló, vagy üresjárati üzemidő is mérve van és ismert az üresjárati teljesítmény)
  • Légkezelők (szabályozatlan, ismert üzemidővel)
  • Ventilátorok (állandó fordulatú, fix üzemidő)
  • Bármilyen ismert teljesítményű berendezés ismert üzemidővel, ha az ismert teljesítményszinttől eltérő szinten nem tud üzemelni.

Kivételt képeznek továbbá azok a berendezések, amelyek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában a 2000 üzemóra/év értéket (2022. január 1-től 1000 üzemóra/év értéket) nem haladja meg.

23. A Rendelet 3. § (3) bekezdésében szereplő 3 év átlagára számított 2000 üzemóra/év (2022. január 1. napját követően 1000 üzemóra/év) értéket mi alapján kell meghatározni? Beleszámít a bekapcsolt állapot az üzemidőbe (például a gép bekapcsolt állapotban van, de nem üzemel, vagy meleg tartalék), vagy csak a tényleges üzemmenetet kell figyelembe venni?

Az üzemidő számításakor a meleg tartalék nem jelent kivételt.

IV. TAO kedvezmény igénybevétele az almérős rendeletben

24. A Rendelet 4. §-át mely energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra, illetve felújításokra kell alkalmazni? Amelyek megindítása, vagy üzembe helyezése a Rendelet hatálybalépése után történt, vagy amelyekkel kapcsolatban az adókedvezmény igénybevétele a Rendelet hatálybalépése után történt?

Az almérős rendelet 4. §-a szerint az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén köteles almérőt felszerelni, tehát az almérőt az adókedvezmény igénybevételéig kell üzembe helyezni, ez a nap lesz a fogyasztásmérési igény kezdete.

25. Meglévő világítási rendszer korszerűsítéséhez kapcsolódó energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén szükséges-e almérő felszerelése abban az esetben, ha a megtakarítás mértéke a beépített teljesítmény és a napi átlagos üzemidő alapján határozható meg?

Amennyiben a kérdéses világítási rendszer nem esik a Rendelet 3. § (4) bekezdés a) vagy b) bekezdésének hatálya alá, de az energiafelhasználása meghatározható számítással a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján, akkor nem szükséges a 4. § szerinti beruházás vagy felújítás esetében sem a fogyasztásának meghatározására almérőt telepíteni.

26. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén kötelező almérőt felszerelni akkor, ha a beruházással vagy felújítással elért megtakarítás jelentős része nem villamos energiában valósult meg, de a berendezésnek van járulékos villamosenergia fogyasztása?

Az almérős rendelet 4. §-a nem tartalmaz korlátozást arra nézve, hogy a kérdéses beruházás vagy felújítása milyen arányban jár villamos energia megtakarítással. Amennyiben a projekt villamosenergia felhasználást érint, és a projekt megkezdésének napja a Rendelet hatályba lépését követő időpont, az almérő telepítése kötelező.

V. Az adatok felhasználása az almérős rendeletben

27. A Rendelet 3. § (1) bekezdése szerint felszerelt almérő által mért villamos energia felhasználási adatokat át kell adni az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodó szervezet részére, illetve van egyéb, külső szervek felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség?

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/B. § (2) bekezdés b) pontjában előírt feladat megfelelő teljesítése érdekében az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodó szervezetnek a mérési adatokat hozzáférhetővé kell tenni az általa alkalmazott energetikai szakreferensnek vagy energetikai szakreferens szervezetnek.

28. Milyen kötelezettségek terhelik az energetikai szakreferenseket, illetve az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezetek a jogszabály által kialakított alméréssel kapcsolatban? Kell az almérő beépítéséről bejelentést tenni vagy igazolni azt? Mit kell tenni az almérők által mért adatokkal?

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/B. § (2) bekezdése szerint:

(2) Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód,energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére kötelesgazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:

a) figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,

b) a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében alkalmazott almérők adatait nyilvántartja és azokat a c) pont szerinti jelentésben feltünteti,

c) tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározotttartalmú és rendszerességű jelentést ad a gazdálkodó szervezet számára,

d) közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében,

e) részt vesz a gazdálkodó szervezet alkalmazottai energiahatékonysági szemléleténekkialakításában.”

Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A. § (2) bekezdés e) pontja szerint:

(2) Az energetikai szakreferens

(…)

e) összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a havi jelentésekkel érintett évet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz, (…)”

A fenti adatszolgáltatást a szakreferensnek először a 2020. évről szóló éves jelentésében kell teljesíteni 2021. június 30-ig.

Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Intelligens targoncamenedzsment a logisztikában

Amikor azt halljuk intelligens targoncamenedzsment, akkor általában az automata raktárkezelésre gondolunk. Viszont az ilyen fajta technológiák használata még korántsem elterjedt és nehezen kivitelezhető. A targoncák általában véve offline munkaeszközök egy logisztikai cég gépparkjában. A gyakorlatban, a targoncák, kevés adatot és ellenőrzési lehetőséget adnak a cég kezébe, hogy a logisztikai folyamatok ezen részét, megfelelően kontroll alatt tartsák. Mivel a raktárkezelésben és az árumozgatásban is kiemelt szerepet kapnak, ezért nagy felelősségük van a sofőröknek és a munkagépeknek, a folyamatok pontos elvégzésében. Egy intelligens targoncamenedzsment rendszer, az ilyen nehezen felügyelhető területek, monitorozására és fejlesztésére ad lehetőséget.

Na de nézzük is meg, mit jelent pontosan egy ilyen intelligens targoncamenedzsment rendszer. Először is a munkagépeket felszereljük egy központi egységgel, amely képes arra, hogy különböző adatgyűjtő és azonosító eszközökkel kommunikáljon. Ekkor már képesek vagyunk, olyan eszközök felszerelésére, amelyek a logisztikai folyamatokban egy targonca szerepét felértékelik. A targoncák az eszközökkel képesek lesznek a folyamat többi elemeivel együttműködni, munkájuk optimalizáható és átlátható lesz, illetve a feladatuk teljeskörű elvégzése is biztosított lesz.

Milyen eszközök csatlakoztathatók a targoncamenedzsment rendszerre?

Megvalósult projektjeink során, mindig a vevői igények szerint alakítottuk ki a rendszereinket, tehát ezek működése, már valós ipari környezetben tesztelt. A rendszer képes a targonca műkődési információinak kiolvasására: sebesség, gyújtás, ütközéskontroll, útvonalkövetés. Ezen kívűl a munkafolyamatokhoz kötött információk gyűjtésére: áruazonosítás, súlymérés, raklapazonosítás, árukövetés, vagyonvédelem. A dolgozói információk kezelésére: sofőrazonosítás, teljesítménymérés, feladatellenőrzés.

A rendszer nem csak az adatok kiolvasásában, de a két oldali kommunikációban is rejt lehetőségeket. Amikor szükség van a sofőrők feladatainak automatikus kiosztására, például egy raktári szedési folyamat esetén, vagy gyártósorokkal való együttműködéskor. Ilyen esetben képesek vagyunk: feladatkiosztásra, feladatmenedzselésre, hibabejelentésre, útvonaltervezésre.

Mivel az intelligens targoncamenedzsment rendszerek több komponensből állnak. Ezáltal modulokra is bonthatók. Mivel minden cégnek egyéni igényei és egyéni segédrendszerei vannak ezért, mindenképp egy olyan megoldásról beszélünk, amely a logisztikai cégre szabható, modularizálható és a meglévő rendszerekre csatlakoztatható.

intelligens targoncamenedzsment senit kft
A rendszer használói minden szükséges adat birtokában vannak, és magukról is jelet adhatnak.

Hova gyűjti a rendszer az adatokat?

A rendszer egy központi szoftvert használ az adatok tárolására, az adatok felhasználására, kivezérlések és feladatok kiosztására. Természetesen ez a szoftver a szükséges folyamatok összehangolásáért felelős, tehát ha a cég ERP rendszert vagy egyéb külső programot használ a logisztikai folyamatok kezelésére, az ezekre való adattovábbítás teljesen lehetséges.

Hogyan érheti el a sofőr vagy a vezető az adatokat?

Mivel minden dolgozói szintnek más adatokra van szükségük, ezért ezek strukturálva jelennek meg a megfelelő kijelzőkön. A rendszer képes az adatokat egy PC-n, tableten, de akár egy okostelefonon megjeleníteni. Így a vezető az irodájából láthatja az árumozgatási adatokat. A targoncás, vezetés közben egy tableten láthatja a kiosztott feladatokat, az áruk helyét és a súlymérő számait. De akár a raktárosok is képesek lehetnek a targoncák hívására egy okostelefonon megnyomott gomb segítségével.

Milyen esetekben használható az intelligens targoncamenedzsment?

Az előzőekben beszéltünk a modularitásról, ez miatt a rendszer szinte minden árukezelési és logisztikai problémára adhat segítséget, tehát nem szükséges a teljes rendszer megvásárlása, hogy a helyi specifikus problémákat megoldjuk.

Az intelligens targoncamenedzsment egy olyan eszközt ad a cég kezébe, amellyel a folyamatait optimalizálhatja, rendszerezheti és a kockázatokat csökkentheti. Képessé válik a targoncák adatszintű megfigyelésére, a logisztikai folyamatok összehangolására, a dolgozói teljesítmény mérésére, a hibák csökkentésére és az árukezelés kiterjesztésére.

Hova telepíthető a rendszer?

A telepítés körülményeinek sarokpontja a megfelelő előzetes infrastruktúra, a rendszerigények és a targoncák ismerete. A rendszer, teljesen rugalmasan akár 1db targoncától is felszerelhető.

További információk, esetleg kérdések esetén állunk rendelkezésre a témában kapcsolatban.

Császár Martin
fejlesztési vezető
Senit Kft.OkosFarm

Gondot okoz a MEKH-rendelet? Használja ki teljesen a PASS SCADA-val.

Energiamenedzsment-lehetőségek a PASS SCADA-ban

2021-től a gazdálkodó szervezetek rendeletben történt szabályozás szerint kötelesek villamos almérőket telepíteni, és azok mérési adatait megfelelő módon kezelni. A PASS Scada erre teljes körű megoldást biztosít.

Az 1/2020.(I.16.) MEKH rendelet és annak módosításai szerint a gazdálkodó szervezetek 2021-től a meghatározott, 2022-től pedig szigorított feltételek szerint kötelesek villamos almérőket telepíteni, valamint azok mérési adatait megfelelően feldolgozni és továbbítani. A telepítési feltételek rövid összefoglalása az alábbi táblázatban látható.

PASS SCADA

A rendelet előírja továbbá az adatok legalább negyedóránkénti mérését, tárolását és továbbítását.
A röviden összefoglalt feltételeknek a PASS Scada maradéktalanul eleget tesz.
Az EMS (Energy Management System) -modul lehetővé teszi bármilyen típusú energiafogyasztás regisztrálását, monitorozását, különböző paraméterek szerinti elosztását, lekérdezését. Az energiatípusok lehetnek akár villamos energia, víz, gáz, levegő, stb. (1. ábra)

PASS SCADA
1.ábra


A mérési pontok felvétele egyszerűen, „fogd és ejtsd” módon, paraméterezéssel megvalósítható. (2. ábra)

PASS SCADA
2.ábra

A mérések lekérdezéséhez és átlátható elemzéséhez a rendszer paraméter és költséghely szerinti elosztást tesz lehetővé. 20 db paramétertáblát lehet létrehozni, táblánként korlátlan paraméter hozzáadásának lehetőségével.
Példák:

Energia (villamos, víz, gáz, gőz)
Épület (épület1, épület2, épület3)
Funkció (világítás, termelés, hűtés, iroda)

Költséghelyek létrehozása külön panelen korlátlan mennyiségben lehetséges. A költséghelyelosztás az egy mérőn belüli költséghelybontást teszi lehetővé. (3. ábra)

PASS SCADA
3.ábra

A lekérdezések történhetnek a különböző paraméterek és költséghelyek szerinti bontásban akár táblázatos, akár diagramformában. Az eredmények exportálhatók a szabványos formátumokban. (4. ábra)

PASS SCADA
4.ábra


Beépített funkciók:

  • Havi maximális negyedórás fogyasztás tárolása egy adatpontban;
  • lekötött negyedórás fogyasztástúllépés előjelzése – „alarm” jelzéssel;
  • lehetőség van a fogyasztásokkal összefüggésben gyári és egyedi vezérlők segítségével beavatkozásokat beállítani.

ME96 almérő

A Process Automatika PASS Scada rendszere segítségével folyamatosan teszteli a Meltrade Automatika Kft. által forgalmazott Mitsubishi Electric Corp. erősáramú és automatizálási portfólió számos termékét. A Mitsubishi választékában számos olyan készülék és rendszer megtalálható, amely a villamos energia hatékony felhasználását segíti.
Példaként mutatjuk be az ME96 panelre szerelhető műszercsalád elemeit, amelyek Magyarországon is megtalálhatók komoly ipari alkalmazásokban.
Az ME96 előlapra szerelhető műszercsalád tíz éve sikeresen jelen van a hazai piacon. 2020-ban a készülékek harmadik generációját (ME96SS B. version) vezette be a piacra a gyártó.
Az ME96SSxB készülékcsalád három tagból áll:

  • Economy model
  • Standard model
  • High performance model

A képen az ME96SSEB-MB Economy model látható.

Mitsubishi Main

A készülék saját árkategóriájában jelenleg kiemelkedő mérési, szolgáltatási színvonalat képvisel:

Néhány kiemelt jellemző:

  • Alappontosság (I, U, P, Q): ±0,5%
  • Kommunikáció: Modbus RTU, RS485 soros
  • Programozható mérőváltó-áttételek
  • Lehetőség van egyedi képernyő összeállítására
  • Mélységi méret: mindössze 36 mm (!!!)
  • Működési hőmérséklet-tartomány: -5 °C…+55 °C.

A Mitsubishi villamos fogyasztásmérők a PASS Scada rendszerrel és annak energiamenedzsment-moduljával komplex megoldást nyújtanak az energiagazdálkodás igényeinek kielégítésére.

OkosFarm – PASS SCADA

Az OkosFarm rendszerintegrátorként, állattartó telepeken, az istállógépészetek monitorozásával, IoT-technológiák fejlesztésével foglalkozik. Az istállókban működő gépészetek fontos feladata, hogy az állatok megfelelő körülmények között, megfelelő takarmányellátással és stressz-mentesen növekedjenek. Ezért a gépészetek műszaki biztonsága elengedhetetlen. 
Számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy a gépek nem megfelelő működése miatt pusztulnak el, vagy betegednek meg az állatok, ezáltal a termelési folyamatok megakadnak.

PASS SCADA okosfarm csipőtelek bonafarm okos trágyakezelés

A környezeti hatások határértékeinek az átlépése pedig stresszes állatállományt eredményez, ami hozamcsökkenéssel jár. Mindezek elkerülésére fókuszál az OkosFarm rendszere – a gépészetek megfigyelésével és az állattok életterében mért adatokkal a hibaesetek megelőzését és az istállók megfelelő körülményeinek fenntartását szolgálja. Szoftveres oldalon az OkosFarm a PASS Scada automatizálási rendszerét használja központi platformként, amely megfelelő felületet biztosít, az eszközök adatainak megjelenítésére. 
A rendszer egy komplex megoldást nyújt az állattartó telepek problémáira, adatot szolgáltat a gépek áramfogyasztásáról, a meghibásodásokról, üzemidőkről, emellett historikus lekérdezésekkel és adatmentéssel segíti a telepvezetők munkáját. A riasztási modulok pedig éjszaka is őrködnek az állatállomány felett. Az Energiamenedzsment-modul eleget tesz a törvényi megfelelésnek, segít a gépek monitorozásában, karbantartásában, valamint az energiafelhasználás optimalizálásában.

Vertesz Elektronika Kft. almérője

VERTESZ Elektronika Kft. nagy hagyományokkal rendelkező magyar elektronikai fejlesztő és gyártó cég. Fő profilja méréstechnikai és távvezérlő-, automatikai termékek, távadók, műszerek előállítása és értékesítése.

TMTG 3E

A TMTG-3E távadó/almérő bizonyítottan nagyfokú zavarvédettséggel működik, és kompatibilis a PASS Scada rendszerével. Komplex megoldást biztosít a villamos jellemzők mennyiségi és minőségi paramétereinek mérésére, és az automatizálási feladatokra is. Nagy mérési pontossággal (0,1% UI, 0,2% P) rendelkezik, az adattárolás nem felejtő memóriában történik, akár több hónapra elegendő tárhellyel. A TMTG-3E vezérelhető kimenetekkel; LAN, RS485, GPRS kommunikációval, valós idejű szinkronizálható órával rendelkezik. Teljes körű megoldást nyújt a MEKH 1/2020 (I.16.) rendeletre. A Vertesz távadóiból kialakított rendszer tetszőleges energiamennyiség mérésére is alkalmas.

Ahol már a PASS SCADA szolgáltatja az energiamenedzsmentet:

Pick Szeged Zrt.

Legrand Zrt.

Ménesbirtok

TDE ITS Kft. (kiépítés alatt)

Fornetti Kft.

Budai vár hűtéstechnikai rendszer

Okosfarm projektek

Forrás: magyar-elektronika.hu

Az energiamérés után, jöhet a víz, gáz, levegő mérés

A magyar állam 2021-től törvényileg szabályozza a nagyfogyasztók fogyasztásméréseinek szabályait. Az 1/2020. MEKH-rendelet szerint, kötelező adattovábbító vagy tárolási funkcióval rendelkező almérési pontok telepítése. Energiamonitoring megoldásunkról egy korábbi cikkben már említést tettünk. Előre láthatólag 2022-től, amire az energiamonitoring rendszerek kiépítése lezajlik, addig elkészül egy újabb rendelet, a víz, gáz, levegő fogyasztási mérésekről.

Az újabb paraméterek mérése természetesen újabb mérőpontok és újabb szoftverek beszerzését vonja maga után. Egy cégnek jelen esetben, mikor csak az áramfogyasztási információk fontosak, akkor okosabb döntésnek tűnik, egy olyan egyoldalú megoldás, amely ezt a kötelezettséget kielégíti és képes víz, gáz levegő mérések fogadására is.

A Senit Kft. a jövőbeni fejlesztések tudatában, már a 2020-as MEKH-rendelet szerint előírtaknak is úgy szeretné megfeleltetni a partnereit, hogy egy olyan komplex megoldást kapjanak, amely a jövőben a víz, gáz, levegő fogyasztásokat is képes egy rendszerben kezelni és az egyetlen kiépítendő elem, a mérőeszközök lesznek.

SCADA-alapú Monitoring rendszerünk képes az áramfogyasztási és a jövőben mérésre kerülő adatokat egy platformon kezelni, így nem kell újabb szoftvereket és licenceket vásárolni a cégnek. A rendszer jelenleg a villamoenergián túl, képes:

  • Levegőfogyasztás, levegőminőség mérésre
  • Gázfogyasztás mérésre
  • Hidegvíz, melegvíz, szennyvíz, kondenzvíz mérésére
Energiamonitoring áramfogyasztás, gázmérés, vízmérés, szennyvízmérés víz, gáz, levegő mérés
A Monitoring szoftver élő adatmérései

A víz, gáz, levegő mérés felépítése

Egy teljes monitoring rendszer 4 elemből áll:

  1. A gépekre, fogyasztókra való csatlakozás.
  2. Az adatgyűjtő, adattovábbító mérőeszközök felszerelése és kalibrálása.
  3. Informatikai kommunikációs hálozat kiépítése a stabil adatgyűjtés miatt.
  4. SCADA monitoring rendszerbe való integrálás, adatok megjelenítése, beszámolók készítése

Azok a partnereink, akik az energiamonitoring megoldásunkkat választották, a MEKH-rendeletnek való megfelelésben. Azoknál a 3. és 4. elem már kiépítésre került, így csak az almérők beszerzése és azok felszerelésére lesz szükség a következő periódusban, ezzel milliókat spórolva.

Akik nem egy ilyen megoldást választottak az első körben, azoknak is tudunk segíteni, hiszen a rendszerünk képes már meglévő rendszerekre is csatlakozni. De természetesen a további mérőrendszerek stabil működése érdekében a 3. és 4. elemre is szükség lesz.

További információk miatt keressen minket, vagy jöjjön vissza, hiszen folyton frissítjük a cikkjeinket aktuális információkkal.

Energiamonitoring, avagy a MEKH-rendelet közérthetően

2020. január 24-én hatályba lépett az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH-rendelet (a továbbiakban: Rendelet). A szakmai visszajelzések alapján elkészült a Rendelet felülvizsgálata. A módosított szabályok 2020. július 1-én lépnek hatályba.

MIRŐL SZÓL A JOGSZABÁLY?

  • Minden energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett cég számára az 1/2020. MEKH-rendelet szerint kötelező almérési rendszert kiépíteni.
  • Az almérők felszerelésére javaslatot tehet az energetikai szakreferens, energetikai auditor illetve az ISO 50001 energiagazdálkodási rendszer auditora/tanúsítója, a javaslatok megvalósításáról a kötelezett cég dönt.
  • Az energetikai szakreferens feladata, hogy az almérők adatait nyilvántartsa, és azokat egy később meghatározott tartalmú riport formájában lejelentse a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára

MILYEN ENERGIAHATÉKONYSÁGGAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK A RELEVÁNSAK MAGYARORSZÁGON?

  • 1. EU Energiahatékonysági irányelv I. (2012.)
  • 2. Hazai Energiahatékonyságról szóló törvény (2015.)
    • Energetikai audit kötelezettség nagyvállalatok számára
  • 3. Energiahatékonyságról szóló törvény módosítása (2016-2017.)
    • Nemzeti Energetikusi Hálózat kialakítása KKV-k és önkormányzatok számára
    • Energetikai szakreferens kötelezettség nagyobb energia felhasználású vállalatoknak
  • 4. Energiahatékonysági beruházások elszámolása TAO-ból (törvény és vhr.) (2017.)
  • 5. EU Energiahatékonysági irányelv II. (2019. november)
  • 6. Nemzeti Energiastratégia bemutatása (2019. december)
  • 7. 1/2020. MEKH-rendelet, Almérős jogszabály (2020. július)

MILYEN GÉPEKET, BERENDEZÉSEK, ÜZEMEGYSÉGEKET KELL MÉRNI ALMÉRŐVEL A MEKH RENDELET SZERINT?

  • Melyek áram felhasználása a beépített teljesítmény (kW) és az üzemidő (óra) alapján nem határozható meg, pl.:
    o beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten is üzemszerűen tudnak működni VAGY
    o működésüket képesek leállítani, amit üzemóra-számláló nem rögzít.
  • 50 kW feletti névleges teljesítményű berendezéseket (pl. kompresszorok, motorok, szivattyúk, egyéb hajtások és technológiai berendezések)
  • 70 kW feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezéseket (pl. klíma, légkezelő, hőlégbefúvó, hőszivattyú).
  • 100 kW feletti egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezéseket (pl. gép/gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület), ez pont csak 2022.01.01-től lép életbe.
  • TAO törvény szerinti energiahatékonysági beruházási támogatás igénybevétele esetén a beruházással érintett villamos-energia felhasználási ponton szintén, ha a villamos energia felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján nem határozható meg.
  • Azon berendezések esetében, amelyek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában 1.000 üzemóra/év alatt van, nem kötelező az almérés kiépítése.

MILYEN ALMÉRŐ FELEL MEG AZ ELVÁRÁSOKNAK A MEKH-RENDELET SZERINT?

  • Villamos energia mérés szükséges
  • legalább „B” pontossági osztályba sorolt, és a váltóáramú hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérő
  • Legalább ¼ órás mérési adatok rögzítésére alkalmas
  • Mérőnek alkalmasnak kell lenni a mért adatok tárolásra vagy pedig tárolás céljából továbbítására alkalmasnak kell lennie adat gyújtó rendszerbe
  • Egyes villamosenergia-fogyasztó készülékeket elkülönülten szükséges mérni

MIKORTÓL LÉP HATÁLYBA A MEKH-RENDELET ?

Megnevezés2020.01.24.-től Kötelező*2021.01.01.-től Kötelező*2022.01.24.-től Kötelező*
Villamos berendezések
(ol. kompresszorok, motorok, 
szivattyúk, egyéb technológiai gépek)
100 kw felett50 kw felett
Hőtermelő és klímaberendezések 
(pl. klíma, légkezelő, hőszivattyú)
140 kw felett70 kw felett
Egy ponton keresztül megtáplált 
berendezések
100 kw felett
TAO törvény szerintiMinden jövőbeni beruházás esetén szükséges függetlenül a teljesítménytől
Almérő kiépítési mentesség2.000 üzemóra/év 
alatt
1.000 üzemóra/év 
alatt

MILYEN BERENDEZÉSEKET NEM KELL ALMÉRŐVEL ELLÁTNI A MEKH-RENDELET SZERINT?

Ahol a villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján meghatározható, többek között:

  • Kültéri világítás (időkapcsolóval vagy alkonykapcsolóval ellátott)
  • Szivattyú (frekvenciaváltó nélküli + fix üzemidő)
  • Kompresszor (alábbi ritkán előforduló helyzetek)
    • állandó fordulatú + fix üzemidő
    • üzemidő-számláló + üresjárati üzemidő is mérve van + ismert az üresjárati teljesítmény
  • Légkezelők (szabályozatlan)
  • Ventilátorok (állandó fordulatú + fix üzemidő)
  • Bármilyen ismert teljesítményű berendezés ismert üzemidővel, ha az ismert teljesítményszinttől eltérő szinten nem tud üzemelni, és működését minden esetben üzemóra számláló rögzíti, vagy ismert üzemidővel működik.
  • Nem szükséges almérőt felszerelni, ha a kötelezett gazdálkodó szervezet elszámolási mérője megfelel a jogszabályi követelményeknek, és a mért adatokat közvetlenül megkapja és nyilvántartja, vagy legalább havi rendszerességgel a szolgáltatótól átveszi és nyilvántartja.

MI A BETÁPLÁLÁSI PONT DEFINÍCIÓJA?

Ahol van olyan villamoskötés a hálózaton (pl. elosztó, biztosíték), ahol ezek a kábelek jól megfoghatók mérés szempontjából.

MI A BEÉPÍTETT LEGNAGYOBB EGYIDEJŰ TELJESÍTMÉNYIGÉNY FOGALMA?

Össze kell adni az egy kötésre vonatkozó berendezések névleges villamos (felvett) teljesítményét.

KAZÁNNÁL MI A NÉVLEGES TELJESÍTMÉNY (GÁZÉGŐ, SZIVATTYÚ, VEZÉRLÉS, NYOMÁSTARTÓ EGYBEN VAGY KÜLÖN BERENDEZÉSKÉNT ÉRTENDŐ)?

A jogszabály „hőtermelőről” beszél. Így gázégő, vezérlés összetartozik, de például a vízkezelést vagy a szekunder rendszeri szivattyúkat külön szükséges figyelembe venni.

HOGYAN KELL ÉRTELMEZNI A NÉVLEGES ELEKTROMOS TELJESÍTMÉNYT A MEKH-RENDELET SZERINT?

A névleges elektromos teljesítmény gyakorlatilag más néven a „felvett névleges teljesítmény”. (Figyelni kell arra, hogy a felvett teljesítményt ne keverjék össze a legtöbbször ismert és használt leadott teljesítménnyel, ugyanis az nagyságrendileg más érték, mint a felvett teljesítmény!)

energiamonitoring okosfarm senit mekh-rendelet almérők

További információkért vegye fel velünk a kapcsolatot: