A magyar cégeknek technológiai fejlesztésekkel kell versenyképessé válniuk a világpiacon, emellett több lábon kell állniuk, Európán kívüli piacokat is kell keresniük. Az ázsiai piacok mindig kiszámíthatóak voltak – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosa szerdán a Gyulahús Kft.-nél tett üzemlátogatásán.
Dolgozók a Gyulahús Kft. Béke sugárúti üzemében 2020. június 10-én – fotó: Rosta Tibor / MTI
Budai Gyula azt mondta, egy stratégiát szeretne látni az önkormányzati tulajdonú húsipari vállalattól, hogyan képzeli el az ázsiai piacok felé történő nyitást; ahhoz a minisztérium szakemberei hozzá tudják tenni, mely országokban érdemes többet fordítani marketingre. Példaként Tajvant és Hongkongot említette, amelyek szerinte „jól illenek a Gyulahús arculatához”.
Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, ezekkel az országokkal megvannak a szükséges protokollok, amelyeket ha betartanak az élelmiszeripari cégek, szállíthatnak ki termékeket sertéspestis-jávány esetén is. Hongkong még sosem zárta be a kapuit – fogalmazott, hozzátéve, hogy Japánnal is előrehaladott tárgyalások folynak, hogy – hasonlóan a madárinfluenzához – csak a fertőzött régióból származó behozatalt tiltsák meg. Megjegyezte, várják, hogy ismét megnyíljon az orosz piac, reméli, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után az Európai Unió újragondolja az embargót.
Budai Gyula aláhúzta, a koronavírus-járvány idején Magyarország számára előnyt jelent, hogy élelmiszeripari cégei végig termeltek. A miniszteri biztos a találkozón Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármesterrel és Daka Zsolt ügyvezető igazgatóval egy új, szárazáru feldolgozó-, csomagoló- és szeletelőüzem építéséről is tárgyalt, mint mondta, ezzel kapcsolatban is egy stratégiát szeretne látni. Az MTI-nek elmondta, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) kifejezetten az innovatív, a munkaerőt kiváltó technológiai fejlesztéseket preferálja, így jó esélyt lát arra, hogy a gyulai projektet is tudják majd támogatni.
Görgényi Ernő ezzel kapcsolatban elmondta, hosszú ideje tervezik az új üzem méretét, annak gazdasági megtérülését, építészeti tervek is vannak már. Most kezdik el a szükséges forrást megkeresni a beruházáshoz. Daka Zsolt ügyvezető igazgató elmondta, a koronavírus-járvány elején voltak napok, amikor árbevételi rekordokat produkált a cég, de aztán ők is érezték a visszaesést, a külföldi értékesítés teljesen lenullázódott, és még nem indult újra.
Dolgozó a Gyulahús Kft. Béke sugárúti üzemében – fotó: Rosta Tibor / MTI
Budai Gyula szerdán az orosházi Majsai Kert Kft.-t és a Gyulai Pálinka Manufaktúrát is meglátogatja. A miniszteri biztos azokat a stratégiai partner vállalatokat keresi fel 1,5-2 hónap alatt, amelyek csatlakoztak a Magyar Termék Nonprofit Kft. Vedd a hazait! Védd a hazait! címmel indított kampányához. A kezdeményezés célja, hogy felhívják a vásárlók figyelmét a hazai termékek vásárlásának fontosságára.
Ezzel kapcsolatban a miniszteri biztos elmondta, tapasztalatai szerint a magyarok nagy része jó minőségű magyar árut keres, de azt sajnálja, hogy néhány multinacionális cég, amelyeket a kormány partnerként kezel, „nem állt bele jobban” a kampányba. A Gyulahús Kft. tavaly mintegy nettó 6,8 milliárdos árbevételt ért el, ami öt százalékos emelkedést jelent 2018-hoz képest. Az exportértékesítés az árbevétel 17 százalékát tette ki.Forrás: MTI
„Termelésszinkronizáció a kulcs az ipari szintű termeléshez”
Cégemmel hatodik éve dolgozunk a mezőgazdaságban, az informatika területén. Előtte 15 évig és (és természeten azóta folyamatosan) tervezünk, telepítünk és szolgáltatunk az ipari szegmensben. Ennek okán veszem a bátorságot, hogy párhuzamot vonjak a két ágazat között, megvizsgálva működési struktúrákat, teljesítményét és befogadó képességét, fejlesztési lehetőségeit magától értetődően arra a területre vonatkozóan, amelyben dolgozunk, ahol a fejlesztéseinket végezzük.
Ez az informatika, vagy ahogy sokszor megjelenik a médiában az angol Information Technology rövidítése: IT.
Az informatika ma már átszövi az élet minden területét, hogy mennyire fontos a mindennapi működésben, azt sajnos egy külső, nem befolyásolható tényező (is) megmutatta az elmúlt hetekben, amikor a vírus veszélyeztetettség miatt a megszokott hagyományos működésünk, kommunikációnk lehetetlenné vált, viszont az életnek működnie kell.
Trágyatároló akna ultrahangos szintmérése
Hogy mennyire képes működni egy szervezet, vagy akár az egyén ebben a szituációban, az nagymértékben függ attól mennyire képes a folyamatait működtetni távolról, milyen szinten látja át azokat a tényezőket, amelyek a termelés fenntartásához szükségesek. Mennyire tudja kontrollálni a termelési tényezőket. Mennyi adattal rendelkezik, ezek mennyire strukturáltak, milyen szinten hozzáférhetőek, és elegendőek-e a megalapozott döntések meghozatalához. Mindezt olyan környezetben, ahol a hagyományos, tapasztalati módszer (odamegyek, megnézem, döntök) korlátozottan, vagy egyáltalán nem használható.
Ezt az élethelyzetet most a koronavírus mutatta meg a világ egészének, de a mezőgazdaság és elsősorban az állattenyészés már korábban is megtapasztalta ezt az állapotot, gondoljunk csak az afrikai sertéspestis megjelenésére.
De a rövid kitérő után térjünk vissza a mezőgazdaság és az ipari termelés összehasonlításához, informatikai szempontból.
Néhány megállapítás:
A mezőgazdasági termelés nagy méretben ÜZEM, nagyon hasonlóan viselkedik az ipari termeléshez.
Jelenleg a világban az egyik legnagyobb ökológia lábnyoma a mezőgazdasági ágazatnak van.
Jó időben meghozott jó döntésekkel csökkenteni lehet a mezőgazdaság ökológia lábnyomát és a felesleges kibocsájtást is.
Az iparban már korábban megkezdődött azoknak a rendszereknek a kiépítése, amelyek segítségével hatékonyabban és fenntartható módon működnek.
Ha az iparban működik, a mezőgazdaságban is használható lesz.
Tekintsük át mi szükséges melyek az ipari termelés kulcs tényezői:
Termelő eszközök (telephely, gépek, épületek, infrastruktúra)
Termelő személyzet (szaktudás, rendelkezésre állás, információ)
Gépállapotok olvasását és továbbítását szolgáló központi egység
Látható, hogy a termelési/működési struktúra nagyon hasonló a két ágazatban.
A mezőgazdaság helyzete annyival összetettebb, hogy a gondozott állomány, legyen az állatállomány vagy termény, élő anyag, tehát az állapota nem konstans. Az iparban két megmunkálási folyamat között a félkész terméket lehet tárolni folyamatos kontroll nélkül is, ha valamilyen váratlan vészhelyzet nem áll elő, ugyanolyan állapotban kapjuk vissza lehet folytatni a megmunkálást a technológia szerint. Természetesen a tárolás körülményeit biztosítani kell.
A mezőgazdaságban messze nincs így, akár a terménytárolásban, akár az állatnevelésben folyamosan változással kell dolgozni, még a konstans körülmények biztosítása mellett is. Magasabb szintű kontrolra van szükség! Hiányzik a termelésszinkronizáció.
Bármennyire is szívünk csücske a mezőgazdaság, a termelés kontroljának szintje és az egyes termelési tényezőkre vonatkozó kiterjesztése az ipari ágazathoz képest elmarad.
Az elmaradásnak két fő oka van:
A mezőgazdasági telepek kiterjedtsége és tagoltsága nagyobb, mint az iparban. Nem, vagy csak korlátozottan épültek ki azok az informatikai infrastruktúrát biztosító alaphálózatok, amelyek segítségével az információ áramlása a termelés ütemében biztosítható lenne.
Az ágazat alacsony szintű „digitális érettsége” Mit jelent ez? Az IT technológiának a mezőgazdaságban nincsen meggyökeresedett kultúrája. Tapasztalataink szerint sok vezető szembesül azzal, hogy szeretne új IT alapú technológiát bevezetni, de a cégben a dolgozói állomány ellenállása nagy, kevéssé hajlandó/képes befogadni és használni azt Ezért gyakran eláll a megvalósítástól.
Mindkettőre van megoldás.
Az informatikai eszközök, hálózati elemek az elmúlt néhány évben olyan szintű fejlődésen mentek keresztül, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdaság számára is, hogy elfogadható beruházási költség mellett az agrárium üzemi körülményi között is nagy biztonsággal és hatékonyan üzemeljenek.
Az informatikai fejlesztéseket a mezőgazdaságban rá kell „szabni” az adott cég „digitális érettségére”. Ez egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy olyan megoldásokat kell kínálni, amelyet a gazdálkodó megért, és annyi informatikát tartalmaz, amelyet a cég, és annak alkalmazotti állománya képes befogadni.
A leírtaknak megfelelően az agrárinformatikai fejlesztésnek a következő kritériumnak kell megfelelni, hogy a termelésszinkronizáció megvalósuljon:
A fejlesztés célja legyen tiszta. Maga a megoldás a mezőgazdasági szakember számára érthető legyen, szakmailag lássa a hozzáadott értéket, és az előnyt, amit az informatikai alapú rendszer bevezetése okoz a működésben.
Moduláris felépítés. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy első körben egy jól körülhatárolt részterületet érintve valósuljon meg, a gazdálkodó teljes termelési folyamatának akadályozása nélkül. Amikor megvalósult a bevezetés, és „beállt a működés” lehet szintet lépni. Bevonni a termelés további elemeit, bővíteni a kontrolba beemelt elemek számát.
Teljes körű felhasználhatóság. Könnyen megérthető, hogy más információra van szüksége a cégvezetőnek, a telepvezetőnek, a telepen dolgozó, egy részterületért felelős szakembernek. A rendszernek „felülről kompatibilisnek” kell lenni, azaz úgy épüljön fel, hogy minden dolgozói szint számára biztosítsa a szükséges és elégséges információt.
Jól használhatók a termelésszinkronizáció kezelő felületei. Ez szorosan összefügg az előző ponttal. Egy informatikai alapú rendszerből a felhasználó alapesetben a kezelő felülettel találkozik. Az hogy mennyire gyorsan és magabiztosan tudja értelmezni az információkat, dolgozni vele, annak függvénye, mennyire funkcionális és jól áttekinthető a képernyőn megjelenő információ. A cégvezető trendeket, folyamatokat értékel, míg a telepi szakembernek gyakran egy információra van szüksége a döntéshez. Ennek megfelelően kell kialakítani, és funkcióra szabni a kezelő felületeket. Ma már alapvető követelmény, hogy a kezelőfelületeknek legyen elérhető mobil applikációja is, hiszen az okostelefon mindig „kéznél van”.
Tekintsük át, a termelés egyes elemei esetén mit jelent a „digitalizáció” azaz informatikai alapú kontrol megteremtése:
Termelő eszközök
A mezőgazdaságban nagy mennyiségű gépészeti elemet használnak. Ezek állapotáról (üzemóra, rendelkezésre állás) döntő többségében nem áll rendelkezésre információ. A gépészeti eszközök működésének monitorozás nem elsősorban a javítási költségek miatt fontos, a legfájóbb költség az egyes elemek hibájából bekövetkező folyamatmegállás okozta veszteség. Monitorozott gépészeti rendszer estén csökkenthető a javítási költség, tervszerűvé és hatékonyabbá tehető a karbantartás, üzemeltetés. Visszautalva a moduláris kiépítésre, megvalósítható az is, hogy nem a teljes gépészet, hanem egy funkcionális gépcsoport monitorozása kerül megvalósításra. Például trágyakezelés. A termelésszinkronizáció lehetőségeivel ezek mind megoldhatók.
Teljes rendszermegfigyelés egy képernyőn
Termelő személyzet (szaktudás, rendelkezésre állás, információ)
A mezőgazdaságban is megjelent a munkaerőhiány. Nem csak strukturálisan, tömegében is. Ezért nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt a legjobban hasznosítsa a cég. Elektronikus dolgozói kontrol segítségével megvalósítható a dolgozói hatékonyság mérése, annak javítása, a kiosztott feladatok elvégzésének igazolása. Biztosítható az adott feladat ellátására megfelelő szaktudással rendelkező dolgozók rendelkezésre állásának megoldása is. Illetve az illetékes teleprészek, gépcsoport távoli megfigyelése a termelésszinkronizáció rendszerén keresztül.
A mezőgazdasági „termék” előállított termény és/vagy állatállomány
Szenzorok segítségével nyert adatok
Az állattenyésztés és terménytárolás profitabilitását, hatékonyságát és természetesen a működés biztonságát nagymértékben befolyásolja a tartás/tárolás körülményeiről rendelkezésre álló információ mennyisége, és az információ minősége. A mért és megismert adatok, mind a cégvezető mind a telepen szolgálatot teljesítő szakember számára fontos információkat biztosítanak, döntési helyzeteket tesznek egyszerűbbé. A szakember számára elsősorban azonnali információt adnak. Már kialakult vészhelyzetben „piros” riasztással segítve az azonnali beavatkozás lehetőségét, megakadályozva a nagyobb bajt. Kevésbé súlyos esetben, nem kívánt folyamat beindulása esetén tájékoztató „előriasztást” ad, megteremtve a folyamat befolyásának lehetőségét, a korrekciót.
Menedzsment
A cégvezetés és tulajdonosi kör számára a termelés egyes elemeinek összegzése, a dolgozói információk, a telephelyről, gépekről érkező adatok, a szenzorok adatai és az ebből kapott információhalmaz elsősorban közép és hosszú távú döntések megalapozására használatosak.
Döntéstámogató informatika.
Az nap 24 órájában folyamatosan beérkező információk összevetése az elmúlt időszak gazdasági teljesítményével lehetőséget biztosít a Trendek felismerésére és korrekcióra. A strukturált adatok vizualizációja és jövőbeli várható értékekre vonatkozó kivetítése (extrapoláció) pedig az üzleti tervezés szerves részévé válhat a jövőben, a mezőgazdaságban is.
Mi tehát a termelésszinkronizáció?
A termelésszinkronizáció a termelés egyes elemeinek adatszintű összehangolása a legmagasabb hatékonyság és természetesen PROFIT érdekében.
A Lindab Kft. acélprofilok és légtechnikai eszközök gyártásával foglalkozó multinacionális cég. 2019 végén a vezetőséggel közösen dolgoztuk ki egy egyedi targonca menedzsment szoftver fejlesztését. Az első ötletek alapján egy Andon rendszer alapjait képzelte el a vezetőség. Miután bemutattuk nekik egy SCADA alapú targoncahívó szoftver terveit, azonnal közös nevezőre jutottunk.
Egy olyan rendszert fejlesztettünk, amely a targoncák menedzselését látja el a gyártósorok igénye és a műszakvezetés utasításai alapján. A vezetőséggel közös célunk, hogy ezt a megoldást a többi régiós leányvállalatnál is bemutatjuk a közeljövőben.
A targonca menedzsment szoftver felépítése
A gyártási folyamat végén, a gépsorok által elkészített rakatok elszállítására targoncákat használtak, a targoncavezetők nem tudták pontosan melyik gépek készültek el a rakatok gyártásával, ezért megkellett várniuk a gépkezelőket, hogy értesítsék őket. Ennek felgyorsítására fejlesztettünk egy olyan kommunikációs rendszert, amely manuálisan és automatikusan képes az elkészült rakatok jelzésére a targoncás felé, aki erre válaszul nyugtázni tudja, hogy az adott fuvart fogja elvégezni, ekkor a többi gép számára jelzi, hogy várniuk kell mert a targonca máshova tart. Az először jelző gép pedig tudja, hogy hozzá érkezik a targonca és kezdheti a következő folyamat előkészületeit. A rendszerbe beépítettünk egy priorizáló rendszert, ami a beérkező feladatok listájából, tudja melyik gép élvez elsőbbséget a szállítási folyamatban, ezeket előresorolja. Ezeket az információkat a gyártó csapat bocsájtotta a rendelkezésünkre, így mindig az a gép kap elsőbbséget, amely a gyártási folyamat szempontjából fontosabb.
A kommunikációs folyamatot, a targoncák és a gépsorok végén elhelyezkedő tabletek látják el. A gépkezelő egy „TARGONCAHÍVÁS” gomb megnyomásával tudja jelezni a rendszer felé, hogy elkészült. Bekerül egy priorizáló listába, ahol a priorizáló mechanizmus elhelyezi, hogy hányadik a gyártási sorban. A targoncák számára megjelenik a sorban első helyen várakozó gépek neve, ha az „INDULÁS” gombot megnyomja, akkor lefoglalja a fuvart és elindulhat a jelzett géphez. Ha a folyamat végén lerakodott a megfelelő helyen akkor egy „KÉSZ” gombra nyomva, lezárja a fuvart és újat fogadhat el.
A gépeken elhelyezett tabletek főképe
A teljes folyamatot a műszakvezető egy központi tabletről megfigyelheti és a priorizáló mechanizmusba be is avatkozhat. Az adatbázisból pedig grafikonokat és nyersadatokat is kinyerhet ezzel mérve a gyártási folyamatokat.
A rendszer továbbfejlesztési tervezete is elkészült, automatizált a
A targonca menedzsment szoftver továbbfejlesztési tervezete is elkészült, az automatizált gyártógépek bevonásával. További modulok is elérhetők: Karbantartás kérés, Műszakvezetői információk, HR-adatok, Teljesítményadatok, Géppriorizálás rendelés alapján, Raktárlogisztika.
